Azt hiszem tudományos alátámasztás nélkül is mindannyian egyetértünk abban, hogy kutyáink jelenléte gyakran nyugtatólag hat ránk, oldja a stresszt, javítja a közérzetünket és persze növeli a boldogságérzetünket.
Na de mi a helyzet fordítva? A mai világban a stressz gyakorlatilag a mindennapjaink része, az elmúlt néhány év eseményei pedig csak fokozták a jelenlétét. Fokozottan beszivárgott a mindennapjainkba, növelve a feszültséget rohanó életünkben.
Mivel négylábú barátaink ma már családtagok, akikkel a lehető legtöbb időt együtt töltjük, így elkerülhetetlen, hogy kedvencünk is találkozzon vele, bizonyos mértékig ő is érintetté váljon.
De vajon hogyan hat rá a mi stresszünk? Érzékeli? Netán át is veszi?
Az, hogy miképpen reagálnak a kutyák a gazdi stresszére úgy gondolom személyiségtől és helyzettől is függ, de biztos vagyok benne, hogy minden gazdi tud legalább egy személyes történetet mesélni, arról, hogy kutyája hogyan reagálta le egy-egy rosszabb napját, vagy általában hogyan változik meg a viselkedése, amikor eluralkodnak gazdin a negatív érzések, stresszes, netán szorong.
A kutyák tanítása, képzése során is gyakran hangoztatják a szakemberek, hogy a gazdi amennyire lehetséges minden helyzetben maradjon nyugodt. Ha csak az egyszerű hétköznapokra gondolunk, amikor tudjuk, hogy olyan szituáció következik, melyben kutyánk nem “teljesít” majd jól - legyen az pl. több kutya hirtelen közeledése, egy hangosan ugató kutya mellett való elhaladás, egy üzletbe való belépés, stb. - olyankor hajlamosak vagyunk már előre befeszülni, ami tovább ronthat a helyzeten.
Vagy épp nagyon aktuális példát említve, fontos, hogy egy tüzijáték vagy vihar során is igyekezzünk rettegő kutyusunk mellett nyugalmat sugározni. Lehet simogatni, meg lehet próbálni játszani vele, de igyekezzünk elkerülni az érzékelhető aggodalmat.
Tehát ha a fentiekből indulunk ki, akkor egyértelműen hat rájuk a pillanatnyi stressz amit érzünk, hiszen reagálnak rá.
Számos kísérlet és kutatás zajlott már, ami azt vizsgálta, hogy ismeretlen helyzetekben vagy egyes döntéseknél kutyáink mennyire hagyatkoznak ránk és többnyire az nyert bizonyítást, hogy új helyzetek, tárgyak vagy akár emberek megítélésekor jelentős mértékben ránk hagyatkoznak, “olvasnak” az arcunkról vagy épp a hanglejtésünkből és a reakciójuk ennek megfelelően alakul, tehát részben tudatosan figyelnek minket.
Nos igen, a kutyák számtalan csodálatos tulajdonsága közül az egyik, hogy nem tudod őket szavakkal átverni. Valahogy az a bizonyos “belső hang” jobban működik, néha előbb észrevesznek rajtunk dolgokat, mint mi magunk.
És mi a helyzet hosszútávon? Érzékelik és átveszik a stresszt?
Utánanéztem a témának tudományos megközelítésből is és találtam egy ezzel foglalkozó 2019-es svéd kutatást, ami a kutyák és gazdik kortizol (stresszhormon) szintjének többszöri mérésével derített fényt arra, hogy hosszú távon vajon van-e összefüggés a gazdi és kedvence stressz-szintje között, azaz át tudjuk-e adni kutyáinknak ezeket az érzéseket.
A kutatást kezdetben csak terelőkutyákon, később szándékosan több, különböző célra tenyésztett fajtán is elvégezték. Voltak köztük sportkutyák, munkakutyák, kedvtelésből tartott négylábúak is. A kortizol szint mellett figyelembe vettek egyéb személyiségjegyeket, életkörülményeket, életmódot is.
A kutatók arra jutottak, hogy a kutyák kortizolszintje hosszú távon szinkronban van gazdáik kortizolszintjével, különösen a terelőkutyák és azon munkakutyák esetében, akik az emberrel való közös munkára lettek tenyésztve, de a többi fajtánál is megfigyelhető volt. Ami ezen felül szintén sokat nyomott a latban a kutyák stressz-szintje szempontjából az a gazdik alap személyisége, a legfontosabb befolyásoló tényezőként pedig a kutya-gazda kapcsolat mélységét, szorosságát állapították meg.
Mi tehát a konklúzió?
Bár kedvencünk valóban képes átvenni tőlünk a stresszt, a hosszútávú stressz-szintjét azonban még a személyiségünkön felül is sokkal inkább befolyásolja a kutya-gazdi kapcsolat mélysége és szorossága, így ez egy újabb indok arra, miért is érdemes ezen dolgozni.
(Ha részletesen olvasnál magáról a kutatásról, ITT találod a forrást.)
Nem kell tehát megijedni, ez korántsem azt jelenti hogy mostantól tilos a stressz. A stressz egy egészséges mértékig az életünk része, kedvencedért pedig úgy tehetsz a legtöbbet, hogy időt és energiát szánsz a közös pillanatokra, tréningre, tanulásra, sportra, ezzel is erősítve a köztetek lévő kapcsolatot. Ismerd meg őt és válassz valami olyan közös programot, amiben mindketten örömötöket lelitek, így mindenki csak nyerhet.
