A rövid válaszokat már elöljáróban is felfedem, azután persze a részletekre és okokra is kitérünk.
1. Szükségesek-e a szénhidrátok a kutyák étrendjébe? → alapvetően nem. A kutyák emésztőrendszere jelentősen eltér az emberétől és ez a különbség már az emésztőrendszer “belépő pontján”, azaz a szájban is megjelenik, ugyanis kedvenceink nem rendelkeznek azzal az nyálban található enzimmel (amiláz enzim), ami nálunk embereknél már a rágás során megkezdi a szénhidrátok lebontását. Tehát náluk ez teljes mértékben a hasnyálmirigyre hárul. A másik lényegi különbség, hogy a kutya (és a ragadozók) egész emésztőrendszere arányaiban rövidebb, mint a mindenevőké, vagy a növényevőké. A növényeket is fogyasztó élőlények alkalmazkodtak ahhoz, hogy a táplálék sejtfala vastag, emészteni nehéz, több időt igényel. Ennek megfelelően a növényevők és mindenevők vékonybele hosszabb, mint a ragadozóké, akik elvétve jutnak csak növényi táplálékhoz.
A túl sok szénhidrát ráadásul puffadást, jellegzetes haskuttyogást, pocakfájást okoz, nem is beszélve az indokolatlanul nagy mennyiségű kutyakakiról.
2. Kiegészíthető-e a barf étrend szénhidrátokkal? → egyes esetekben indokolt lehet, de nem mindegy miből és mennyit használunk.
Na de boncoljuk csak kicsit részleteibe menően ezt a témát, hiszen már a cikk címe is felvet egy jogos kérdést, hiszen a barf étrend tartalmaz zöldséget, jellemzően 10-20% közötti arányban, a zöldség pedig tulajdonképpen szénhidrát. Akkor most hogy is van ez?
Szénhidrát 1x1
Nem szeretném nagyon a kémia irányába terelni a témát, de ahhoz, hogy átlátható legyen muszáj kicsit beszéljünk a szénhidrátokról úgy általában.
Alapvetően kétféle szénhidrátot különböztetünk meg, az egyszerű és az összetett/komplex szénhidrátokat.
Az egyszerű szénhidrátokat hívhatjuk egyszerű cukroknak is, a vércukorszintet gyorsan megemelik. Az összetett szénhidrátok gyakorlatilag az egyszerű szénhidrátok hosszú, egymásba fűzött láncai. Mivel nehezebben emészthetőek, így a vércukor szintet is lassabban, kiegyensúlyozottabban emelik meg.
Az egyszerű szénhidrátokat csak felszínesen fogjuk most érinteni. Ezek további két csoportra oszthatók, mono- és diszacharidokra. A monoszacharidok közé sorolható a szőlőcukor, a fruktóz és a tejtermékekben található galaktóz, míg a diszacharidokat a malátacukor a szacharóz és a laktóz képviseli. Ha abból indulunk ki, hogy minden fent felsorolt szénhidrátforma gyors vércukorszint emelkedést okoz, akkor máris következtethetünk arra, hogy fogyasztásuk nem ideális a kutyák számára, azonban itt is tehetünk néhány kivételt.
Egyes bogyós gyümölcsök, mint például az áfonya, a szeder, az eper vagy a málna kiváló antioxidánsok, mely tulajdonságuk hasznos lehet kedvencünk számára, így kis mennyiségben, mértékkel fogyaszthatják.
És akkor jöjjön a számunkra aktuálisabb rész, az összetett szénhidrátok, azaz a poliszacharidok témaköre.
Három fő csoportját különböztetjük meg, ezek a keményítő a glikogén és a rost.
A keményítő egy a növények által raktározott tápanyag mely sok-sok glükózmolekulából épül fel, lebontásának termékei a maltóz és a glükóz. Keményítőben gazdag élelmiszereknek számítanak a gabonafélék, (búza, zab, árpa, rozs, rizs, quinoa kukorica stb) és persze a belőlük készült feldolgozott termékek, így pl. a kutyatápok jelentős része. A keményítő nyersen gyakorlatilag lebonthatatlan a kutyák szervezete számára, így ha ebben a formában fogyasztják erjedésnek indul a belekben és sok kellemetlenség, puffadás, hasfájás okozója lehet. Ahhoz, hogy a szervezetük számára feldolgozhatóvá váljon és azt energiává tudja alakítani, ezeket az élelmiszereket érdemes hosszan és alaposan átfőzni.
Szintén kimagasló a keményítőtartalma a legtöbb gyökérzöldségnek. Kutyák etetésénél főként az édesburgonya vagy a cékla szokott napirendre kerülni, de a fent leírtak miatt ezt is csakis alaposan megfőzve adjuk kedvencünknek.
Azokban az esetekben, amikor indokolt, kis mértékben beépíthetjük kedvencünk étrendjébe a zabot, quinoát, hajdinát vagy épp a kölest, de nagyon fontos, hogy lehetőség szerint ezeket ne csak megfőzzük, hanem a főzés előtt érdemes 12-24 órára beáztatni, hogy a lehető legtöbb keményítő kiázzon belőlük.
És akkor miben más a rost?
A rostok nem szolgáltatnak közvetlen energiát, ugyanis a szervezet nem tudja glükózmolekulákra bontani, többnyire a vércukorszintet sem emelik meg, így egész más szerepet töltenek be. Egyrészt áthaladva az emésztőrendszeren tisztítják a beleket, másrészt a vastagbélben beindul egy fermentációs folyamat ami jótékony tápanyagokat biztosít a fontos bélbaktériumok számára. A rostok fogyasztása tehát segíti az emésztést, segít fenntartani az egészséges bélmozgást, prebiotikus hatásának köszönhetően pedig a megfelelő bélflóra biztosítása által az egész immunműködésre jó hatással bír.
Azok a zöldségek melyekben a zöld szín dominál, pl. uborka, cukkini, zellerszár, jellemzően alacsony glikémiás indexxel rendelkeznek és nem tartalmaznak keményítőt, így főzésük sem indokolt. Nyugodtan add kedvencednek nyersen, reszelve. A reszelést azért emeltük ki, mert segít megbontani a növény cellulózfalát, ezáltal könnyebben emészthetővé válik.
Visszatekintve tehát az utolsó bekezdésekre láthatjuk hogyan működnek a szénhidrátok, milyen hátulütőik vannak, és melyek azok a formáik, melyeket szükség esetén felhasználhatunk kedvencünk étrendjében.
De akkor kinek és mikor ajánlott?
1. Sport- és munkakutyáknak: . Aktív kutyák esetében az kirobbanó energiaszint eléréshez szükség lehet szénhidrátokra, ha olyan mozgást végeztek, ahol hirtelen van sok erőre szükség (pl rövidtávú futás az agaraknál, agility). Mozgás után fél órával érdemes neki olyan ételt adn, amiben 20%-ban szerepel jól átfőzött rizs.
2. Hosszantartó betegség utáni lábadozás időszakában: Amikor kedvencednél jelentős testsúlycsökkenés egy komolyabb betegséget követően és szeretnéd őt mielőbb egészséges formába hozni, akkor hízlalási céllal szintén kiegészítheted az étrendjét némi szénhidráttal. Használd a Lunderland szárított rizspelyheket, vagy főzz át alaposan hajdinát, zabot, kölest.
3. Egyes betegségek, pl. hasnyálmirigy gyulladás, vagy reflux esetén zsírmentes húsokkal keverve kb. 25%-nyi szénhidrátot beépíthetsz az étrendjébe, de ezek cukrot ne tartalmazzanak! A legjobb a pépesre főzött rizs. Májbeteg kutya esetében a fehérjét kell lecsökkenteni/lerontani az étrendben és a fehérje rovására szénhidráttal kipótolni a napi menüt, többszöri kisebb etetéssel. De fontos, hogy bármilyen betegség esetében az étrend összeállítása előtt konzultálj állatorvossal és lehetőség szerint az eredmények birtokában kérd kutyadietetikus segítségét. Dr. Mester György állatorvost jó szívvel ajánlom, itt a webshopon keresztül is tudsz hozzá személyre szabott konzultációs időpontot foglalni.
4. Ha úgy látod az egyedi igényei megkívánják: viszonylag ritkán, de ez is előfordul. Vannak kutyák, akik szénhidrát nélkül szinte képtelenek hízni. Ha állandóan túl soványnak látod kedvencedet, ha nagyon kirajzolódnak a bordái vagy a medencecsontok és hiába emelsz a húsok zsírtartalmán vagy az étel mennyiségén, nem látod az eredményt, akkor mindenképp egy vérkép és egy teljes kivizsgálás javasolt. Viszont ha minden rendben van, akkor lehet, hogy kedvenced azok közé a házi ragadozók közé tartozik, akiknek a szervezete bizony igényel némi szénhidrátot. Nincs ezzel semmi probléma, ha úgy sikerül belőni az egészséges testsúlyát akkor tapasztald ki a szükséges mennyiséget és építsd be az étrendbe,
