Nagyon sok B.A.R.F-al szemező gazdi fordul az állatorvosához és kérdezi meg a véleményét a nyersetetésről - helyesen. Sokan pedig csalódnak: az orvos lebeszél, ellenzi, hivatkozik fertőzésre, férgekre, fehérjetartalomra és hasonló, szuperrémisztő dolgokra. Néhány dolgot azonban úgy érzem, tudnod kell, mielőtt rémülten megfőzöd inkább magadnak a kutyának vett csirkemellet és hagysz fel az egésszel, mielőtt belekezdenél.
Az Állatorvosi Egyetemen takarmányozástan órán hosszú évtizedeken át csak és kizárólag tápokról (illetve vitaminhiányról, energiaszüségletről, étrendekből fakadó betegségekről) tanultak a hallgatók, és orvosi generációk nőttek fel mindent a tápok köré építve. Tudtommal az elmúlt években azért már szó esett a B.A.R.F.-ról az órákon (bár tésztával kiegészítve a húst, de jó, ugorjunk) és idén először hívnak majd vendégelőadót a témában. Fiatal állatorvosok, illetve hallgatók nem egyszer kutatnak a nyersetetésről, vagy választják a B.A.R.F.-ot szakdolgozatuk témájául, így a jövőben a korábbi tendencia biztos megváltozik.
Attól, hogy az állatorvos elvégezte az egyetemet évtizedekkel ezelőtt még lövése sem lesz a BARF-ról, hacsak szabadidejében az ezer páciense mellett nem kutat Ő maga utána. Mivel tanult férgekről és zoonózisról, meg baktériumokról és vírusokról, tisztában van vele, hogy a kutya nem lesz attól egészséges, ha kap naponta egy farhátat – alapból jó eséllyel ellenezni fogja a nyersetetést és eltolja magától. Így ha nyers kérdésben (!) olyan állatorvoshoz fordulsz, aki soha egy dekát nem olvasott utána, ne lepődj meg, ha ellenzi. Lehet csak azért, mert meggyőződése, hogy a nyersetetés kimerül a napi farhát adagban, vagy mert azt hiszi, etetünk nyers disznót is, vagy mert nem gondolja ,hogy majd negyedévente féregirtod a kutyát, vagy évente elviszed vérképre. Kismillió oka lehet az ellenzésre, de egyáltalán nem az, hogy a Royal Canin dugdossa a zsebébe a pénzt. Az állatorvos nem csak a kutya-macska, hanem az ember egészségére is figyel, és igen, tagadhatatlanul egyszerűbb kiválasztani egy zacskó tápot a polcról, mint összeállítani a kiegyensúlyozott nyers kosztot.
Egy része az állatorvosok által felhozott észrevételeknek lehet jogos, leginkább az emberre (!!) veszélyes szalmonella tartozik ide, de véleményem szerint ez is megelőzhető, épp úgy, mint a csontok elakadásának, a kiegyensúlyozatlan étrendnek, vagy a férgeknek a problémája.
Dietetika és állatorvoslás
A kisállatdietetetikus tisztában van a tápgyártási folyamatokkal, a tápgyártókra vonatkozó jogszabályokkal, a tápgyártás előnyeivel, és bizony a hátrányaival is. Ezen kívül tudja,
hogy bármely életkorban, illetve aktivitási szinten lévő egészséges állatnak milyen étrendet lehet összeállítani akár házilag is, valamint helyre tud állítani kisebb, helytelen étrendből fennálló problémákat. Én, mint dietetikus ebben a kérdésben a B.A.R.F. mellett tettem le a voksom. Az állatorvos problémamegoldó, és nem dietetikus, ezért én fontosnak tartom különválasztani a két területet, és persze fel kell tudni ismerni az átfedéseket, akkor pedig nem szégyen, sőt, kötelező egyeztetni állatorvossal.
Én csak és kizárólag nyers kérdésben azért pártolom, hogy bizonyos orvosokhoz fordulj és ne általánosságban akármely állatorvoshoz, mert vannak dokik, akik nyitottak, tájékozódtak és orvosi szemmel el tudják dönteni, hogy egy kutya ehet-e nyersen, vagy sem. Ha egy kutyának felszívódási zavara van, öröklött emésztési problémája, vagy volt nagy hasi műtétje, kivétel nélkül küldöm a delikvenseket hozzájuk, ha az a kérdés, hogy egy ilyen kutya ehet-e nyersen. Mert vannak olyan orvosok – pl Mikesy Levente, vagy a Talpas Állatorvosi Rendelő orvosai, Dr. Mester György Szentendrén – akik a leletek, kórtörténet alapján tök őszintén a gazdi szemébe mondják, hogy ehet-e nyersen, vagy maradjon a gyógytáp, vagy bizonyos feltételekkel mehet csak a nyers.
Egészséges kutya esetén azonban nincs szükséged állatorvosi segítségre az étrend összeállításához, ha kételyeid vannak, akkor viszont csak olyan orvost keress meg, aki tisztában van a B.A.R.F. mélységeivel.
Mikor nem javaslom az állatorvost?
Ha úgy mond véleményt egy témáról - pláne a nyersetetésről - ha nem kutat folyamatosan.
A B.A.R.F. egy nagyon új terület, két éve még az AAFCO és sok más állatorvosi szervezet sem ajánlotta, ma viszont már egyre több tanulmány és értekezés születik ebben a témában és egyre több bizonyított előnyre derül fény, így a szervezetek is engedékenyebben beszélnek róla.
Ki a jó állatorvos?
A fentiektől függetlenül bárki lehet jó állatorvos, még akkor is, ha ellenzi a nyerset. Soha nem azzal van bajom, ha egy állatorvos nem ért a nyersetetéssel egyet, nekem pusztán azzal, ha úgy ír cikket, vagy nyilvánít ki véleményt, hogy alapvető dolgokat nem tud a nyersetetésről (és a tápgyártásról). Ha utánaolvas, és ennek ellenére nem javasolja, ámen, áldásom rá.
A jó állatorvos nyitott és őszinte. Elfogadja, ha valamiről nem tud sokat és hajlandó utánakeresni, legyen az bármilyen téma. Nem csak a nyersetetés, évről évre fejlődik az orvostudomány, ami 20 éve még dogma volt, ma már lehet nem is állja meg a helyét. Gondolok itt még arra a tévhitre is, hogy egy szukának legalább egyszer szülnie kell. Őszinte: bevallja, ha valamihez nem ért, és továbbküld olyan orvoshoz, vagy szakemberhez, aki igen. Nem ultrahangoz meg feltétlen szívbeteg kutyát, ha nem kifejezetten jó ezen a területen, vagy a gépe nem megfelelő hozzá. Ismeri a szakembereket, legjobb ortopédusokat, szívspecialistát, stb, de legfőképp tudja a saját korlátait és elküldi a gazdát hozzá a kutya érdekében.
Én azt javaslom, hogy találd meg azt az egy állatorvost, akiben 100%-ig megbízol, és légy hozzá hűséges, akkor is, ha kerületekkel arrébb, vagy esetleg más, közeli városban rendel. A gazdi-állatorvos viszony jó esetben nem távolságokon múlik, hanem bizalmon, amit évek alatt alakítotok ki. Ugyanakkor légy tisztában szakorvosok (szívspecialista, ortopéd orvos stb) elérhetőségével is, hogyha szükséged van rá, azonnal tudj majd hozzá fordulni.
