Barion Pixel
A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink igénybe vételével beleegyezel a cookie-k használatába.

Milyen szerepet játszik a tej a kutya életében?

Karsai Ingrid
A kutya emlősállat, születés után az anya anyatejjel táplálja a kicsiket, majd fokozatosan állnak át szilárd táplálékra. A természetben akár a kölykök fél éves koráig is visszahányja az ételt az anya és a gondozó nőstények, ezzel biztosítva, hogy a kölykök könnyen emészthető, enzimekben gazdag előemésztett táplálékhoz jussanak. A tenyésztők a „hozzátáplálást” általában 4-5 hetes korban kezdik el pépes táplálékkal: tápszerrel, vagy nyerses alom esetén darált hússal. Ez a tendencia a háziasítás óta alakult ki, a kölyköket egyre korábban választják el az anyától, holott a természetben teljesen normális folyamat lenne az, hogy a8-9 hétig is szopik a kölyök, de legalábbis ameddig az anyaállat azt nem mondja, hogy „elég” (eltolja a kölyköket, odakap), vagy a teje el nem apad. 

Mivel most nem a hozzátáplálással, hanem a tej szerepével szeretnék foglalkozni, ezzel kapcsolatban csak annyit hangsúlyoznék, hogy fontos, hogy addig hagyjuk az anyát szoptatni, amíg ösztönösen akar, hiszen egyetlen étrend sem helyettesíti az anyatejet, semmi nem olyan tápláló egy kölyöknek. Visszakanyarodva a témához nézzük meg, hogy miből áll a tej:

    A tej, idézem: „ a nőstény emlős állatok tejmirigyeinek (emlőinek) időszakosan kiválasztott váladéka, ami az utódok táplálására szolgál a születés utáni időszakban.” A különböző állatfajok teje evolúciós változáson ment keresztül, és alkalmazkodott az adott faj speciális igényeihez. („Születés utáni időszakban”, és „az adott faj speciális igényeihez”, ezeket akár alá is húzhatnánk.) Összességében az anyatej az utódok számára megfelelő összetételben tartalmaz fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat. A benne lévő antitestek segítik az immunrendszer fejlődését. A tejnek tehát megvan a szerepe minden emlősállat, így a kutya egyedfejlődésében is, és szoptatás után nem hiába apad el. A természetben egyetlen példát sem látunk arra, hogy egy faj egy másik faj tejét inná, és ez nem véletlenül van így. Kivéve az embert. De ha megengeditek, akkor a tehéntej fogyasztásának a ránk gyakorolt káros hatásaival csak annyiban foglalkozom most, amennyiben a témánkhoz kapcsolódik.

    Ha „a természetben nincs ilyen” duma még nem győzött meg, nézzük tovább a negatív oldalt: A tehéntej növekedési hormonokat tartalmaz, főleg ha a tenyészállatokat még mesterségesen kezelik ezzel a hormonnal, tovább nő a tejükben a mennyisége. A tejre tehát hiba csak úgy tekintenünk, mint egy tápanyagban gazdag „szuperital”, hiszen ezt az evolúció kifejezetten a sejtnövekedés támogatása céljából fejlesztette ki, és ha nem ennek megfelelően „alkalmazzuk” (szoptatás után is nagy dózisban visszük be a szervezetbe), az különböző betegségek kockázatát növeli. Ezzel kapcsolatosan humán kutatások vannak, amelyekben megállapítást nyert, hogy a tej növeli a daganatos megbetegedések, és a diabétesz kockázatát, a korai pubertás kockázatát, gyulladásokat okozhat, aknésodásért felelős, és nagy mennyiségű fogyasztása nem hogy erősíti, de gyengíti a csontokat. Ahogy az emberek nagy része laktóz érzékeny (nincs meg az az enizme, amely kisgyermekkor után is megfelelően bontja a tejcukrot), úgy a te kedvenced sem emészti tökéletesen a tejet. A tömeges állattenyésztésből fakadóan vannak még egyéb problémák, amik a tehéntejjel kapcsolatban felmerülhetnek (amiatt, hogy ipari körülmények között mivel táplálják a tenyészállatot), de próbáltam most olyan oldalról megfogni a dolgot, amely mondjuk egy házi szarvasmarhára is igaz, akit más körülmények között nevelnek fel.

Kecsketej és az allergia

    A kecsketej köztudottan nem állítható párhuzamba a tehéntejjel, ha a hasznosságát firtatjuk. A kecske teje immunterápiára alkalmas módon, legyengített formában tartalmaz polleneket, ezért több pollenallergiás kutya esetében is segített már enyhíteni a tüneteket. A súlyos esetekben ugyan nem mindig használ, de érdemes lehet kipróbálni a gyógyszerek helyett. A kecske teje ezen kívül könnyebben emészthető azáltal, hogy összetételében különbözik a tehénétől (zsírosabb, emésztést segítő enzimeket tartalmaz, és egyéb hasznos anyagokat). „Az adott faj speciális igényeihez...”, ha még emlékszel.:) Összevetve a tehéntejjel tehát több pozitív hatása is van, ezért szopós kölyköknél szükség esetén az anyatej kiváltására használják.

Összegezve viszont elmondhatjuk, hogy a kecsketej itatása is csak bizonyos esetekben lehet indokolt, és korlátozott mennyiségben. Egészséges kutyának akár fejlődésben lévő, akár kifejlett egyedről beszélünk, nincsen szüksége arra, hogy másik állat tejét igya, sőt: hosszú távon nagy mennyiségben kifejezetten káros a szervezetének!

Tőgyet etetek – akkor ez nem jó?

    A tehén tőgye tartalmaz tejet. A tőgyet azonban belsőségként eteted, kis százalékban, és valószínűleg a máj mellett nem állandó jelleggel ez teszi ki a másik belsőséget a menüben. Már csak azért sem, mert egyes belsőségek esetében, amelyek hormontermelő mirigyek - pl. általában here, de a nyakhoz kapcsolódó pajzsmirigy és a tiroxin esetében is - megtanultad, hogy a hormonokat nem jó hosszútávon túlzásba vinni. Egyes esetekben ez elhanyagolhatóan kis mennyiség, pl. egy csirkenyak egy labradornak, de nem árt tudnod. Hogy a farkas hogyan juthat a prédaállatból tejhez, abba az összehasonlításba most ne menjünk bele, hiszen többször foglalkoztunk már azzal, hogy a kutya nem farkas. Minden esetre a tőgyet, mint belsőséget nyugodtan adhatod. Ez a közelébe se kerül a rendszeres tejitatásnak, amely problémát okozhat.

Mi a helyzet a tejtermékekkel?

Hasonlóan a tejhez, a nyersetetés során semmiféle tejterméket nem adunk az étrendhez. A bolti joghurt és kefír korlátozott mennyiségben tartalmaz csak jótékony probiotikumokat, a kutya egészsége szempontjából egyáltalán nem szükségesek.

 

 

 

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: hír blog
Az oldal tetejére