Amikor két kutyát etetsz nyersen..... akkor ezt szorozd meg harminccal, és akkor van fogalmad arról, milyen lehet 60 agarat nyersen etetni. Nagy szerencse, hogy Henninek már a szülei is hússal etettek, hogy óriási a tapasztalata, hogy fantasztikus a memóriája. A munka bizonyítéka, hogy volt olyan kutya, amelyik 18 (!!!) évet élt le a menhelyen húson.
Ritka a nyersesen etető állatotthon és menhely, mint a fehér holló. A legtöbben örülnek a legrosszabb minőségű tápnak is, pedig Henni - az alapítvány egyik vezetője - szerint hibáznak: az ilyen tápon élő kutyáknak folyton megy a hasa, egy „álom“ őket takarítani, és gyakrabban találkoznak az állatorvossal is. Szerinte jobban oda kellene figyelni a kutyák etetésére a menhelyen is. Ez általában több utánajárást jelent, de a költségeket nem emelné. Henni racionális, elsőre kicsit kérgesnek tűnik, ahogy általában azok az állatvédők, akiket sosem tudsz jókor hívni, mert folyamatosan problémát oldanak meg: épp a műtő felé tartanak, vagy időpontra viszik a kutyát.
A Szent Ferenc Állatotthon 1991 óta működik, még Henni anyukája kezdte el. Az agár amolyan családi szerelem náluk és ha csak az etetést nézzük: sosem láttak saját kutyáik
tápot. Az otthon életébe persze beszivárgott a táp, sokszor szükség is van rá, a menhelyi kutyák 150-en egy hétig csak azt kapnak minden hónapban, viszont abból is minőséget. Az elmúlt években rengeteget kísérleteztek, ahogy nyilván a többi menhely és állatotthon is, de valahogy mindig visszasomfordáltak a húshoz. Főztek, vittek haza az élelmiszerláncoktól is alapanyagot, de az sem volt megfelelő, hiszen vinni kellett a felvágottat és a disznósajtot is, amiktől a kutyák folyton puffadtak. Rossz minőségű táppal – egy két kivételtől eltekintve - nem csak a kutyák érdekében, de saját maguk miatt sem etetnek. A főzést végül felváltotta a nyers, az agár fajtamentés 40-50 kutyája Henninél szinte csak nyerskoszton él... sikeresen.
Hozzájutnak marhához: húshoz, belsőséghez és zöldpacalhoz is, ehhez adnak csirkecsontosat, amit egyenesen a vágóhídról hoznak ki. Henninek meggyőződése, hogy ezekre a csirkékre nem érzékenyek az állatok, míg a boltok polcára került baromfit mindig átmossák alaposan ők is. Saját fagyasztóládából látja el a védenceit.
Az agár fajtamentésnél naponta 30 kg húst pusztítanak el a kutyák. Minden állat etetését, igényeit Henni fejből tudja. Kapnak immunerősítőt és zöldkagylóport is. A kölykök rendszerint gyengébb minőségű tápot is kapnak, mert annyira rossz állapotban érkeznek meg, hogy a hirtelen jó minőségű étrend nem tenne jót a szervezetüknek. Ahogy öregek, betegek is szoktak tápot kapni. A döntése helyességét bizonyítja, hogy volt olyan kutya, aki 18 évet élt le a menhelyen, kizárólag húson - mást nem is akart elfogyasztani.
Agarak etetése Henni szemszögéből
Heni szerint igenis van különbség a fajták etetése között, így nem is szereti, ha egy boxeres ad tanácsot egy agarasnak etetésben. Az agarakat kétszer kell etetni egy nap, és véleménye szerint a kutyák tisztában vannak saját szükségleteikkel is. Nagy a szóródás: van agár, aki csak egy-két csirkeszárnyat eszik egy nap, míg egy másiknak 1,5 kiló húsra van szüksége. Nem etet szénhidráttal, inkább a zsírbevitelt növeli.
Az örökbefogadók közül sokan tartják később is a nyerses étrendet, szerinte már ez az étrend is megértő fülekre talál a gazdik között, helyesen alkalmazva nem okoz problémát.
Segíts Te is! Jövő hét elején 250 kg húst szeretnénk átadni az agár fajtamentésnek és a Szent Ferenc Állatotthonnak. Csirkét, pulykát, marhát, birkát, sőt, lazacot is kapnak majd, így igazán királyi ellátásban részesülnek. Ahhoz, hogy tervünket megvalósítsuk, Rád is szükség van. Gyere be üzleteinkbe, vagy vásárolj a webshopon és minden elköltött 1000 Ft-ból 50 Ft-al automatikusan az agár fajtamentéstnek segítesz! Siess, már csak egy-két nap van hátra!
