Szeméttel etetik a kutyák nagy részét és a BARF-al van a baj?

Szerző: Perlaki Fanni, kutyadietetikus

Megjelent egy cikk, a sokadik már a sorban, mely a BARF-ot ellenzi. Én pedig türelmes ember vagyok, de mikor ez a cikk felelőtlennek akar beállítani sok ezer rendkívül tudatos, aktív kutyást, akik bármilyen oknál fogva a körültekintő, nyers étrendet tartják, akkor ideges leszek.

Olyan ember vagyok, aki hisz abban, hogy nem a táp az egyetlen alternatíva a kutyák számára, ahogy sem mi, sem a gyerekeink nem milligrammra kiszámolt fehérje és zsírmennyiségen élünk.

És ha ez így van, akkor a tápos etetés mellé odafér akár a körültekintő főzés, vagy akár a BARF étrend is. A 90-es évek előtt a kutya sem ismerte a tápokat: eltelt közel 29 év, és az állatorvosok egy jó része úgy kardoskodik mellettük, mintha tápok nélkül a kutyák elpusztulnának. A tápos étrendnek megvan az előnye: nem kell tudni semmit a kutyádról, annak működéséről, valódi igényeiről. Ott van a polcon, add oda. És ezt remekül kihasználják a tápgyártók.

Hiszen ma valódi hozzáértés kell ahhoz, hogy eldöntse a vásárló, mi számít jó tápnak és mi nem. Nem csak az összetevők között kell tudni olvasnia, de ismerni kell a tápokra vonatkozó szabályozásokat, és tudni kell azt is, mit és miért nem tüntetnek fel a tápos zacskókon. Szóval a tápozáshoz is kell hozzáértés. Több annál, minthogy ,,Mari a te kutyád mit eszik?“

Ha jó tápot akarsz vásárolni:

1. Ismerned kell, milyen eljárási technikával készül az adott táp.
2. Valódi húst tartalmaz, vagy húslisztet? – csak ha már a cikk megemlíti, hogy ,,milyen szigorú szabályozások vonatkoznak az állateledel gyártóra, akkor én kapásból visszavágok, hogy a húsliszt az a napok óta ott büdösödő melléktermékből hőkezeléssel kinyert alapanyag“. Egyébként ránk, BARF-os forgalmazókra, csomagolókra is pont olyan szigorú előírások vonatkoznak mint az élelmiszergyártásra. (hűtőautók, import szabályok, csomagolási hőmérséklet, áruátvétel stb)
3. Milyen szénhidrátforrásokat használnak? Gyorsan felszívódó, vagy lassú? Használnak-e szóját?
4. Mennyi a szénhidráttartalma? – csak mert nem írja rá a gyártó, de ki lehet számolni. Egy átlagos táp 40-50% szénhidráttartalmú is lehet, és egyáltalán nem az ártól függ
5. Milyen tartósítószert, színezékeket használnak? Csak mert több közülük erős allergén és az EU szabályozás szerint a tápgyártónak nem kell feltüntetni a pontos adalékanyagot ellentétben az emberi élelmiszerekkel.

Érdekes. Ezekről sosem olvasok állatorvosoktól. Ahogy arról sem, hogy mennyivel emelkedett meg a daganatos, vagy ételallergiás kutyák száma. Ahogy arról sem, hogy miért nincs valóban hipoallergén táp? Arról nagy a csend. Miért? Erről miért nem születnek cikkek? Miért nem olvastam soha cikket állatorvosoktól arról, hogy mi alapján válasszon tápot a gazda, aki egészségesen szeretné etetni kedvencét? Miért lépünk csak úgy át a fenti fontos kérdéseken, és zárjuk csak le a témát, hogy a ,,tápban minden benne van?“.

Szeméttel etetik a kutyák nagy részét, és a BARF-al van baj? Valóban....?

Bemutatom akkor a BARF-osokat! Érdemes velünk megismerkedni, mert a BARF-osok rendkívül tudatos, tájékozott kutyások, akik soha nem félnek a legapróbb részletekig egy témába belefolyni.

Ők azok, akik mindent meg szeretnének adni a kedvencüknek: minőségi, együtt töltött időt, programokat, tanítást, odafigyelést, sportot. Ők azok, akik még nyaralni sem mennek el a kedvencük nélkül. Ők azok, akik – BARF-os javaslatra – évente vérképet csináltatnak a kedvencüknek, és kikérik az állatorvos tanácsát, ha változtatni kell. A BARF-osok azok, akik havonta, de legkésőbb negyedévente féreghajtanak, és nem csak azért, mert tisztában vannak az esetleges férgesedéssel, hanem mert szívférgek ellen is szeretnék védeni a kutyájukat, aminek viszont köze sincs a BARF-hoz. A BARF-osok azok, akik tisztában vannak azzal, hogy nyers házi disznóhúst még akkor sem adunk a kutyának, ha amúgy Aujeszky mentes ország vagyunk, és a BARF-osok azok, akik azt is tudják, hogy a farkas igenis megeszi az egész prédát, csonttal együtt. Persze nem a falkában levadászott szarvast, de a nyúlból semmit nem fog meghagyni. És ők azok is, akik tudják, hogy a BARF-ot nem lehet felelőtlenül csinálni, és egy 10 kg-os kutyát nem fogunk marhagerinccel megetetni. Ha meg mégis, akkor abból valóban műtőasztal lesz. Ahogy a táposból is hosszútávon, ha tudtán kívül teletömi a kutyáját ,,növényi melléktermékkel“ és BHT-val.

Mégis, azokat a kutyásokat állítja be a cikk felelőtlennek, amikor azt írja: ,,nem figyelünk az egészségükre“, akik féreghajtanak, oltatnak, chipelnek, kutyát nevelnek, sportolnak, néha kicsit kényeztetnek.

                                                                                                                                                                                                                                       Instagram: Rawsome Roxy

Kedves Állatorvosok! Az elmúlt években a BARF rengeteget fejlődött itthon is! Ha egy doki picit is utánaolvas, akkor még BARF-on belül is meg tudja találni azt az alternatívát, amit BARF-osan etető gazdinak tud ajánlani:

• Nem ért egyet a csontetetéssel? Semmi baj: a csontot lehet pótolni tojáshéjporral, vagy marhacsontporral – VAN MEGOLDÁS!
• Fél, hogy a kutyánál hiánybetegségek alakulnak ki? Semmi baj, van már Magyarországon Németországból importált, állatorvosok által összeállított, igazoltan teljes értékű fagyasztott nyers menü. – VAN MEGOLDÁS!

A BARF nyitott! Nyitott az orvosokra, a hozzáértésre. A bezárkózásra, és a ,,klinikailag összeállított“ jól hangzó tápszemétre nem. És soha nem is lesz az.

Az eredeti cikk itt olvasható: https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/veszelyes-lehet-az-allat-szamara-a-nyers-eledel-2997037/?fbclid=IwAR2gpO71n3b9Kp_1T_bvbJpNTVwsUbly0TYU21A64Lpb6vaVQTM9Np67dm8