Ez a blogbejegyzés nem egy íróasztal mellett, pár könyv-cikk elolvasása után készített szösszenet. Sőt.... marhára nem értek a farkasokhoz. De elmentem Szilágyi Istvánhoz és Dömötör Dórához a Veresegyházi Medveotthonba, hogy legalább megpróbáljak közelebb kerülni a témához. Olyan két, fantasztikus személyt ismertem meg bennük, akik szinte együtt lélegeznek a farkasokkal, ismerik a legapróbb mozdulataikat..... és akik próbálják eloszlatni azt a mítoszt, ami az emberek fejében van ezekről a fantasztikus állatokról, hogy amikor kiviszed Fifit az otthonba, és szemközt áll egy farkassal a kerítés másik oldalán, akkor ne gondold, hogy ,,nézd Fifi, ott a távoli nagyapád.“
Ott állva két csodálatos farkas mellett, érezni a mancsukat a vállamon, egy olyasfajta kiszolgáltatottságot a természetnek, amit soha korábban – leírhatatlan élmény. A mellettem álló István pedig csak mesél és mesél, úgy érzem mindenre tudja a választ, holott Ő maga mondja, hogy szinte semmit nem tudunk a farkasokról. A falkák az erdő mélyén, rejtőzködve élnek, ösztönösen tartva az embertől, akit már azelőtt kiszagolnak, hogy megzizzenne az avar a lába alatt.
A falka
A farkasok rendkívül logikusan építik ki a szervezett falkát. A család három egyedtől egészen harmincig is terjedhet, a szabályok azonban ugyanazok. Ínséges időkbenideiglenesen akár több falka is összeverődik és összedolgozik, ilyenkor akár 40 farkas is együtt vadászik, él és lélegzik. A családot egy alfa hím és egy alfa nőstény vezeti. Bár mindketten főnökök, dominanciaharc csak két azonos nemű egyed között van. A vezérhím egyáltalán nem a legerősebb, vagy leggyorsabb a fiúk közül, viszont ő a legtaktikusabb. A megfigyelések szerint saját ,,smasszerei“ vannak, akik a sorban alatta elhelyezkedő hím egyedek. Az alfahím nemritkán a ,,smasszereket“ küldi el rendet tenni, nem feltétlen Ő verekszik. Így a hím farkasnak támogatókat kell szereznie elsősorban, ha Ő szeretne az élre kerülni. A nőstény ezzel szemben valóban a legerősebb, és szó szerint végigveri a falkát, hogy bebiztosítsa helyét az élen. Csak Ő párosodhat a nőstények közül, a többiek hormonháztartása is megváltozik, nincs is peteérésük. Az azonban tévhit, hogy a nősténnyel csak az alfahím párosodik. Többüknek is van erre lehetősége, így egy alomban több apától származó kölyök is lehet. A természet törvényei kegyetlenek, ugyanakkor jól szűrnek: a legjobb, legéletképesebb egyedek tudnak szaporodni. A farkasok helye a falkában meghatározott a legerősebb alfától a sorban utolsó helyet betöltő omegáig. Az omega értelemszerűen a leggyengébb, nem ritkán rejtett heréjű. Ő a falkától távolabb él, Ő kapja a legkevesebb élelmet. A farkasok célja a falkában, hogy megőrizzék a helyüket, de semmiképp ne csússzanak le az omega szintjére.
Vadászat
A falka szervezettsége leginkább a vadászatban mutatkozik meg. Tökéletesen kidolgozott taktika alapján az alfák vezetik a vadászatot, amiben a préda nagyságától függően vesznek részt az egyedek. Nagyvadnál nemritkán az egész falka segítségére szükség van, máskor csak páran kerítik be a prédát. Elejtéskor a vadat gyorsan ölik meg, lefojtják, nem tépik. Ebben is teljesen mások, mint a kutyák, az elvadult, erdőkben kóborló kutyák ugyanis élve marcangolják az állatokat, súlyos szenvedést okozva a vadaknak. Érdekes, hogy a farkasok rendkívül érzékeny szaglásukkal még azt is érzékelik, ha a prédaállat hólyagférges, emiatt lassabban mozog, megváltoznak a reflexei. Ilyenkor direkt erre a zsákmányállatra utaznak.
|
Élmények Beléptem a farkasokhoz és megállt az idő. Két, közel ötven kilós állat sárgásan villogó szemekkel érdeklődve közeledett felénk. Lobó, a hím azonnal két lábra ágaskodva a számat próbálta elérni, miközben én még nem fogtam fel annak érzetét, hogy most tényleg két vadállat ketrecébe sétáltam be önként. Azonnal megéreztem, hogy ezek az állatok merőben mások mint a kutyák. Rögtön felmérik az erőviszonyokat, Mira, a nőstény el is könyvelt prédának. Nekik nem parancsolsz, nem tudod leállítani őket, amiről azt gondolja, az Övé, azt megszerzi. A legkisebb mozdulatodat is észreveszik és elemzik. Egy pillanat törtrésze volt: a kezem – amit szabály szerint mindig látniuk kell az állatoknak – eltűnt a kabátban. Mira felágaskodott, és a kabát ujját megragadva, tépte, húzta a ruhadarabot. Nem ijedtem meg, nem engem akart, pusztán a kabát volt túlontúl érdekes. Azonnal levettük és kivittük, szabály szerint az többet nem lehet benn. Mira le sem vette rólam a szemét, körözött körülöttem, figyelt, így István megkért, hogy mindig mellé álljak. |
Táplálkozás
A prédából mindenkinek jár, de eltérő módon. Az elejtett vadat a leglágyabb részeknél, a nemiszerveknél kezdik bontani. Megeszik a zsigereket, a gyomrot a gyomortartalommal, majd jönnek a belsőségek. A farkas gyomra hihetetlen mennyiségek befogadására képes. Egy átlagos méretű állat 3-5 kiló élelmet, míg a legnagyobb testű, 75 kg-osra megnövő farkasfajta akár 10 kg élelmet is befogad. Tép, marcangol, nyel, alig rág. Cupákos falatokat szakít ki. Kisebb prédánál, mint a nyúl elfogyasztják az összes csontot, a fejet is, míg szarvasnál a csontokat meghagyják. Gyarkolatilag a csontvázon kívül mindent hasznosítanak: inakat, zsírt, izmot, belsőségeket, még a szőrt is. Egy farkas azonban nem jut mindig minden részhez: csontoshoz, belsőséghez, izmokhoz is. A gyomortartalmon kívül ha lehetőségük van rá esznek bogyókat, erdei gyümölcsöket, fűféléket. A farkasok nem hánynak vissza savat.
A B.A.R.F. valóban hasonlít a farkasok táplálkozására. Ugyanakkor láthatjuk, hogy az általunk összeállított tál a farkas idealizált vacsorája, amiben mi minden összetevőt biztosítunk, míg a vadonban nem feltétlen jutnak hozzá. Látjuk, hogy az előemésztett növényeken (gyomortartalom) kívül esznek zöldet és gyümölcsöt is, így ezt sem szabad kihagynunk a táljukból. Egy farkas nem jut minden nap táplálékhoz: van, amikor napokig csak zabál és alig mozdul meg, máskor sokáig nem jut élelemhez és a tartalékait éli fel. Ki vannak téve a zord körülményeknek, sérüléseknek. Ahhoz, hogy életképes legyen, sokkal erősebb, ellenállóbb immunrendszerre van szüksége. Nincsenek emésztési problémái, nem allergiás, nincs fehérjeintoleranciája – ha lenne, elpusztulna -. Ezeket a betegségeket sajnos a kutyák szedték magukra a helytelen tenyésztéssel, szaporítással, táplálkozással az évek alatt. Ugyanakkor hozzá kell azt is tenni, hogy egy farkas a vadonban mindössze 6-8 évig él, míg a kutyák kényelmes életkörülmények között ennek kétszeresét is megélik. Ahhoz, hogy minél tovább maradjon egészségesen mellettünk kedvencünk szükség van az izületvédelemre, immunerősítésre és természetesen a megelőző állatorvosi kezelésekre- oltásokra, helyes, kiegyenlített táplálkozásra.
A 2. részben a kölyökneveléssel, illetve a kutyák és farkasok közötti alapvető különbségekkel folytatjuk....
